Média

A karanténhelyzet és a járvány behozta az életünkbe a karanténstressz jelenségét, amit a korlátozások feloldása és a „helyreállás” időszakában a poszt-karantén stressz vált fel. Mindez komoly fejtörést okozhat a vállalatoknak és vezetőiknek is, hiszen mindeközben gazdasági válságba is kerültünk, illetve a járványt sem sikerült legyőzni, csupán visszaszorítani azt. Emellett a munkavállalók is kimerültek, sok áldozatot hoztak, ezáltal nincsenek a leghatékonyabb állapotban. Sok a bizonytalanság továbbra is, a munkavállalóknak és vezetőknek az elszenvedett testi, lelki és egzisztenciális sérülések után kellene újult erővel és a korábbihoz hasonló lendülettel és hatékonysággal dolgozni. A helyzet kezelése sok kérdést vet fel és nem biztos, hogy a korábban megszokott csoportdinamikai és kapcsolati mintázatok követése a legjobb út. A HRPortal arról kérdezett, mire érdemes figyelni ebben az érzékeny, krízis utáni állapotban egy vállalaton belül. 

Érdemes mentális tréninget alkalmazni a munkába való visszatérés előtt, ami segíthet a feszült helyzetekben. A vezetők részéről pedig véleményem szerint a legfontosabb az empátia és az elérhetőség.

Átmenetből átmenetbe, erről szól a karantén utáni "újraindulás". A HRPortalnak mondtam el gondolataimat az aktuális helyzet pszichés velejáróiról. Mire fontos figyelnünk, illetve milyen segítségkérési módok lehetnek aktuálisak ebben a helyzetben?

A gyerekek világa felnőtt fejjel sokszor misztikusnak tűnhet. Viselkedésük, kommunikációjuk, és játékuk még nem a felnőttekre jellemző logika, hanem sokkal inkább érzelmeik, vágyaik, élményeik, és változatos fantáziaviláguk mentén szerveződik. Éppen emiatt, a szülők és gyermekeik közti interakciókat leginkább egy tudattalan, ösztönös alapokon működő játéktérben helyezhetjük el, amelyben a gyermek tanul, szeretetet fejez ki és kap, megnyugszik, és fejlődik.

De mi van akkor, amikor valami félrecsúszik? Amikor az ösztönök, a korábban bevált módszerek csődöt mondanak, és a szülők értetlenül nézik megváltozott gyermeküket? Amikor a fejlődés megakadni látszik, a nyugtalanság veszi át az uralmat, a kommunikáció folyamatossága megtörik, és viselkedési, figyelmi, szorongásos nehézségek ütik fel a fejüket?

A feszültségek ilyenkor változatos tünetek formájában jelentkezhetnek: -alvászavarok -pszichoszomatikus problémák -a szülőkhöz való túlzott ragaszkodás vagy elutasítás -heves indulatkitörések, viselkedészavarok -körömrágás, tic, túlzott aktivitás, figyelemzavar -és még sok minden más... Ilyenkor jön szóba a gyermekterápia, amely sok szempontból hasonlít, de gyakorlatában mindenképpen eltér a felnőttekkel folytatott pszichológiai munkától. Hogy miben?

Erről beszélgettünk a Tilos Rádió Teszt és Lélek c. műsorában vendégünkkel, Joó Attilával, az EGO Klinika gyermekpszichológusával.

3-5 alkalmas kedvezményes árú krízistanácsadás a járványügyi helyzetben. A részletekért kattintson ide!

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet számos szempontból jár fokozott stresszel mindannyiunk számára. A home office munkavégzés és a kijárási korlátozások miatt kénytelenek vagyunk otthon maradni. Rosszabb esetben az is lehet, hogy munkavégzésünk lehetetlenült el. Mivel a járvány még korántsem ért véget és a jövőbeli korlátozások és egyéb intézkedések sem kiszámíthatóak, sokan kerültek nehéz helyzetbe és tervezni is nehezen tudnak. Kijelenthető, hogy a koronavírus járvány nem várt krízishelyzetet okozott, mind egyéni, mind családi, mind gazdasági, szociális és társadalmi szinten.

Mostanra megjelent az életünkben a karantén-stressz, ami abból adódik, hogy összefolynak a munkahelyi és magánéleti szerepeink, hozzá kell szoknunk az online kommunikációhoz a megszokott személyes kapcsolatok helyett, ami növeli a félreértések és konfliktusok kockázatát. Eközben elszenvedjük a fizikai távolság okozta legkülönfélébb terheket. Sokaknak gyermekeiket – és azok tanulmányait – is felügyelniük kell munkavégzés közben. Egyszerre szükséges szülői és munkavállalói szerepünkből, a megváltozott helyzetből, valamint a hozzátartozóink problémáiból, nehézségeiből, feladataiból származó stresszel is megküzdenünk. Erre rakódik rá a bezártság okozta feszültség, a járványhelyzettel kapcsolatos fokozott szorongás, ami testi, lelki és egzisztenciális szinten is érint minket. Ez az igénybevétel a hatékonyság és a motiváció csökkenéséhez, akár szomatikus vagy pszichés tünetképződéshez, valamint párkapcsolati és családi krízishelyzetekhez is vezethet. Sokan mindebben gyorsan elfáradunk, ráadásul a kijárási korlátozások miatt a töltődést jelentő tevékenységeinkről is le kellett mondanunk. Mindez próbára teszi frusztrációtűrő és együttműködési képességünket, valamint rövidebb-hosszabb távon akár kiégéshez hasonló állapothoz is vezethet, illetve rágódáshoz, jelentős belső feszültségekhez vezet.

3-5 alkalmas kedvezményes árú krízistanácsadás

A krízistanácsadás alapvetően különbözik az önismereti vagy gyógyítő célú pszichoterápiás segítségnyújtástól: míg a terápia komplex kérdésekkel, krónikus jelenségekkel is foglalkozik a tünetek enyhítése mellett, a krízis konzultáció csak a krízishelyzettel együttjáró aggodalmakkal, félelmekkel, nehezen megoldható életvezetési kérdésekkel és az ebből következő alkalmazkodási, kapcsolati vagy gyermeknevelési kérdésekkel foglalkozik. A munka fókuszált és mindig azokról a konkrét problémákról szól, amelyekkel a hozzám forduló kliens leginkább küzd. A cél a probléma terheinek csökkentése vagy a probléma megoldása, a kliens erőforrásainak mobilizálása és új szempontok szerint a megküzdés szolgálatába állítása, valamint az érzelmi tehermentesítés. Fontos, hogy pszichiátriai problémákkal, komplex önismereti kérdésekkel krízistanácsadás során nem tudunk foglalkozni.

A COVID-19 krízistanácsadás keretei és menete

A kríziskonzultációs ülésekhez bármelyik ingyenes videóchat alkalmazást használhatjuk (pl.: Skype, Zoom). A szélessávú internethozzáférés és a kamerás eszköz (okostelefont kevésbé, inkább nagyobb képernyős eszközt, tabletet, laptopot javaslok használni) mellett feltétel, hogy a kliens minél inkább egy pszichoterápiás rendelő hangulatát tudja megteremteni otthonában vagy bejelentkezése helyszínén. Ez azt jelenti, hogy egy csendes, zárható szoba (csukott ajtó mellett) szükséges a konzultáció zavartalanságához. Fontos lehet az is, hogy - ha van rá mód - a terápiás bejelentkezés helyszíne a lakásban állandó legyen, ahogyan egy terápiás rendelőben a találkozás helye is mindig ugyanaz. Lényeges, hogy olyan helyiségben tartózkodjon a kliens a konzultáció során, ahol azt érzi, hogy nyugodtan, bármiről beszélhet, mert nem fogja senki sem hallani beszédét. Mindezekért a tényezőkért (technikai és környezeti feltételek) ilyenkor a kliens vállalja a felelősséget, szemben a személyes találkozásokkal, ahol a rendelőt és a titoktartáshoz szükséges feltételeket is mindig a szakember biztosítja.

Az alkalmak heti rendszerességgel, de igénytől függően akár sűrűbben is megvalósulhatnak. 

Díjazás 

  • egyénileg, a jelentkező anyagi lehetőségeihez igazodva tudunk megállapodni a bejelentkezés során.

Bejelentkezés

  • telefonon, a következő számon keresztül: +36704263001.

Mivel fordulhat hozzám?

  • párkapcsolati krízisek (párok együtt is jelentkezhetnek párkonzultációra)

  • szülőkonzultáció gyermeknevelési és fegyelmezési kérdésekről 

  • szülőkonzultáció a távoktatás megoldásával kapcsolatban

  • serdülőkkel, kamaszokkal kapcsolatos kérdések, nehézségek

  • munkahelyi és otthoni szerepek szétválasztása

  • stresszkezelési és indulatkezelési technikák

  • munkahelyi konfliktusok kezelése, munkával kapcsolatos szorongás

  • szorongásos tünetek, pánikreakciók

  • motiválatlanság

(gyermekekkel nem folytatok kríziskonzultációt, de szüleikkel igen)

"Az elmúlt hetekben a családok számos új kihívással találkoztak: otthoni munkavégzés, távoktatás, miközben meg kell küzdenie a bezártság érzéssel, a beszűkült élettérrel mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek." - írja a HR Portal, akiknek arra a kérdésére válaszoltunk kollégámmal együtt, hogy a szülők miként segíthetnek a gyermekeknek a helyzet kezelésében.

A gyerekek és szülők helyzetéről beszéltünk a karanténhelyzet és a koronavírus járvány kapcsán. Ez a helyzet, amiben most élünk a felnőtt embereknek is szokatlan, hát még a gyerekeknek, akik talán a legnehezebben értik mi is történik velünk. Miért borult fel az eddig megszokott napirend? Miért kell otthon rostokolniuk? Kell-e erről beszélnünk velük, és ha igen, hogyan? Ezekre a kérdésekre válaszoltam.

A járványügyi helyzetre tekintettel jelenleg online formában fogadom pácienseimet. Bejelentkezhet telefonon és e-mailben! A járványügyi helyzet miatt segítséget kérőknek kedvezményes, 3-5 alkalmas problémafókuszú krízistanácsadást kínálok, amelynek részleteiről ide kattintva olvashat!

Az úgynevezett távterápiás (teletherapy) megoldások ugyan sok tekintetben korlátozottabbak, mint a személyes terápiás munka, ám mégis sok esetben hasznosnak bizonyultak a kutatások szerint. Olyanok számára is elérhetővé teszi a konzultációt vagy terápiát, akik valamilyen ok miatt egyébként kiszorulnának a pszichológiai ellátásból. Sokan például, akik külföldön élnek, nem rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy anyanyelvükön, hasonló kultúrkörből származó terapeutával, pszichológussal lépjenek kapcsolatba. Bár ezek nem feltételei egy sikeres terápiás együtmtűködésnek, sokan mégis inkább ezt a formát érzik közelebb magukhoz, ezért emellett döntenek. Pácienseim ebből kifolyólag időnként külföldi országokban élő magyarok közül kerülnek ki. Az is előfordulhat, hogy átmenetileg valaki külföldön tartózkodik, miközben egy terápiás folyamatban vesz részt. Ilyen esetben is át szoktunk térni távterápiás munkára. Nagyszerű dolog, hogy a modern technológia már lehetővé teszi, hogy megmaradjon a pszichoterápia két fontos hatótényezője, a folytonosság és a terápiás kapcsolat terapeuta és páciense között az online konzultációs lehetőségeknek köszönhetően. Fontos azonban leszögezni, hogy ez jelentős változás a személyes találkozásokhoz képest, amit megváltoztathatja a terápiás munkát és kapcsolatot. Rendkívüli helyzetek is indokolhatják a távterápiás ellátási formát időnként. Ilyen például a jelenlegi járványügyi helyzet is, amely a koronavírus (COVID-19) kapcsán alakult ki. Ilyen esetben a személyes kontaktusteremtés elkerülése érdekében minden pácienssel távterápiás formában zajlik a munka.

Hogyan zajlik a távterápiás konzultáció?

A terápiás ülésekhez bármelyik videóchat alkalmazás használható (pl.: Skype, Zoom, Microsoft Teams, Google Meet, Webex). A szélessávú internethozzáférés és a kamerás eszköz (okostelefont kevésbé, inkább nagyobb képernyős eszközt, tabletet, laptopot érdemes használni) mellett feltétel az is, hogy a páciens vagy kliens minél inkább egy pszichoterápiás rendelő hangulatát tudja megteremteni otthonában vagy bejelentkezése helyszínén. Ez azt jelenti, hogy egy csendes, zárható szoba (csukott ajtó mellett) szükséges a konzultáció zavartalanságához. Fontos lehet az is, hogy - ha van rá mód - a terápiás bejelentkezés helyszíne a lakásban állandó legyen, ahogyan egy terápiás rendelőben a találkozás helye is mindig ugyanaz. Lényeges, hogy olyan helyiségben tartózkodjon a páciens a konzultáció során, ahol azt érzi, hogy nyugodtan, bármiről beszélhet, mert nem fogja senki sem hallani beszédét a közelben. Fontos különbség, hogy ezekért a tényezőkért (technikai és környezeti feltételek) ilyenkor a páciens vállalja a felelősséget, szemben a személyes találkozásokkal, ahol a rendelőt és a titoktartáshoz szükséges feltételeket is mindig a szakember biztosítja.

Hogyan indul a folyamat?

Először mindig egy rövid telefonos egyeztetést folytatunk, amelynek során az Ön igényeiről beszélgetünk, illetve kijelöljük az első találkozás időpontját. Amennyiben lehetséges, érdemes személyes találkozással kezdeni, de az online első konzultáció sem kizárt. Ilyenkor a helyzet megismerése után pszichológusként jogomban áll szakmai megfontolások alapján dönteni arról, hogy az Ön esetében a távterápia alkalmazható-e vagy valamilyen más típusú segítségre van inkább szüksége. Az is lehet, hogy olyan pszichoterápiára, amihez mindenképpen személyes találkozásra van szükség. Amennyiben az utóbbi helyzet áll fenn, a megfelelő ellátási formát javaslom és nem szerződünk további alkalmakra. Amennyiben szerződést kötünk, akkor - a személyesség hiánya miatt - először 5 alkalommal próbáljuk ki a közös munkát. Az 5 alkalom során sort kerítünk pszichodiagnosztikai tesztek kitöltésére is, amelyeknek eredményeit közösen beszéljük át. Végül az 5. alkalommal közösen hozunk döntést a lehetséges folytatásról.

A következő terápiás/konzultációs lehetőségek elérhetőek távterápiás formában

  • felnőtt egyéni tanácsadás, pszichoterápia

  • párkonzultáció

  • serdülőkonzultáció

  • szülőkonzultáció

Egy nemzetközi koprodukcióban készült dokumetumfilmben szólalhattam meg.

Ezen belül a magyar csapat a gyermekjogokról forgatott, amelyek kapcsán kérdeztek engem is, mint gyermekpszichológust. A film ősbemutatója a szlovén Trbovljében volt, itthon pedig a 14. BuSho Fesztiválon 2018 augusztusában.

További információ a projektről a következő leírásban, illetve Facebook oldalukon található:

"With the project "Finding humanity" we would like to point out the problems of today's society described through the aspect of human rights, which is why the project is designed to be brought as close as possible to most wide public. Through the project we want to film four documentaries that will be suitable for screening on TV, film festivals, published on the youtube channel and spread through social networks. They can also be used as teaching material in the case of formal and non-formal education. Both in our country (Slovenia) as well as in the other participating countries (Croatia, Hungary, Germany) of our project, we have seen an increase in hate speech, discrimination, intolerance and even hatred of so-called "different" people which can be defined as the radicalization of young people. The fact that the radicalization of young people is on the increase, which is also recognized by the European Union Summit is worrying for us young people and to eliminate these problems as European citizens we want to contribute through active citizenship with the realization of the project »Finding Humanity«"

A krízishelyzetekre nem könnyű felkészülnünk, főleg, hogy azok többnyire váratlanul jönnek szembe velünk életünk során. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy milyen lelki erőforrásokkal rendelkezünk, személyiségünk mennyire stabil, hiszen minden erőnket mozgósítanunk kell a problémával való megküzdéshez. Első lépésként mindig pszichológiai egyensúlyunk helyreállítása a feladat, hiszen anélkül nagyon nehéz úrrá lenni testi-lelki folyamatainkon. De mi történik egy-egy krízishelyzet lecsengésekor? Hogyan tudjuk feldolgozni a megrázó eseményeket és miként tudunk "talpra állni"? Igaz-e a mondás, hogy ami nem öl meg az megerősít? A krízishelyzetek eltávolítanak a valóság egészétől, hiszen elvonják figyelmünket. A megoldás megtalálása után viszont nagyon nem mindegy, hogy miként tekintünk az adott életeseményre és azt miként szőjük bele élettörténetünk fonalába. Többek között erről szól az Üzlet & Pszichológia Magazinban megjelent írásom, amelyet a Humánia Pszichológia Blogon is el tud olvasni teljes terjedelmében.
Hogyan tudjuk kibontakoztatni gyermekeink képességeit? Mivel segítünk a legtöbbet pszichés fejlődésükben és hogyan támogathatjuk azt? Furcsán hangzik talán, de a legtöbbet azzal segíthetünk, ha hagyjuk hogy a gyermek saját maga találjon rá a legideálisabb fejlődési pályára. Utána már csak kísérnünk kell és a háttérből támogatni a fejlődését. A gyermekeket általában nem fejleszteni kell, hanem hagyni őket fejlődni. A szülő dolga leginkább az, hogy kialakítsa, fenntartsa és folyamatosan a fejlődő gyermek igényeihez igazítsa közvetlen környezetét. Mindez nem csupán fizikai környezetet, hanem lelki környezetet is jelöl. Szülőként szerencsére nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk mindent a gyermekünk helyett, hanem az, hogy helyzetbe hozzuk őt és hagyjuk, hogy megküzdjön az adott feladattal és először egyedül keresse kérdéseire a választ. Egészen odáig, amíg nem jön magától és kér segítséget vagy tesz fel kérdéseket nekünk. Feltéve, ha van olyan jó minőségű és biztonságos a szülővel való kapcsolata, amelyben ezt meg meri tenni. A cikkben a szülő-gyermek kapcsolatok minőségéről írok, és arról, hogy miként tudjuk lelkileg támogatni a gyerekeket képességeik kibontakoztatásában. Ez ugyanis nem mindig egyértelmű, de rendkívül fontos dolog, mert a gyermekek általában nem tanárt, vezetőt, edzőt vagy éppen barátot keresnek szüleikben, hanem sokkal inkább szövetségest.
A szülők és gyermekeik közti interakciókat pedig leginkább egy tudattalan, ösztönös alapokon működő játéktérben képzelhetjük el, amelyben a gyermek tanul, szeretetet fejez ki és kap, megnyugszik és fejlődik. Ám ez a folyamat csak a legritkább esetben zajlik zökkenőmentesen. Ha a szülőnek sok megválaszolatlan kérdése van, bizonytalanná válik vagy a gyermek valamilyen pszichés tünetet produkál, manapság már egyre többen keresnek fel gyermekpszichológusokat. Mivel a gyerekek viselkedése, kommunikációja és játéka még nem a felnőttekre jellemző logika, hanem sokkal inkább érzelmeik, vágyaik, élményeik, és változatos fantáziaviláguk mentén szerveződik, ezért a pszichológusoknak is más felkészültséggel, eszköztárral és hozzáállással kell foglalkozniuk velük, mint ahogyan felnőttekkel szoktak. De mi történik a gyermekkel a terápiás rendelőben? Milyen eszközei vannak a pszichológusnak és mi az a "beavatkozás", amivel segít továbblépni gyermeknek és szülőknek egyaránt? Ezeket próbáltam meg összefoglalni a Humánia Pszichológia Blogon megjelent cikkemben.
Kapcsolatainkba mindannyian jelentős, hozott anyaggal érkezünk , amelyben benne vannak korábbi kapcsolati élményeink, csalódásaink, örömeink és reakciómódjaink, illetve családi hagyományaink is. A híres pszichoanalitikus, Otto Kernberg elképzelése is ebből indul ki és leginkább a szülő-gyerek kapcsolati élet tanulmányozásából felhalmozott tapasztalatok mentén ragadható meg. A tárgykapcsolat elméleteknek nevezett megközelítések lényegét az a feltételezés képezi, hogy az ember személyisége csecsemőkortól kezdve az elsődleges gondozóival (általában anya és apa) való kölcsönhatásban szerveződik. Ebből kifolyólag a gondozó és a gyermek közti kapcsolatban megjelenő interakciók és érzelmek a legmeghatározóbbak a személyiség fejlődése szempontjából , amelyek modellként szolgálnak a felnőttkori kapcsolódáshoz , illetve a kapcsolatokkal együtt járó érzelmek kezeléséhez is. Mivel a csecsemők érzelmi és kapcsolati élete kezdetben még teljes mértékben képlékeny, természetes, hogy a szülőkkel való kommunikáció élményei alakítják a gyermek belső világának alapjait. Az ebben a viszonyulásban egészen korán bevésődött tapasztalatok mentén kialakult érzelmi állapotaink felnőttkori kapcsolatainkban pedig tudattalanul gyakran újra aktiválódnak felnőttkori kapcsolatainkban is.
Tudattalan szorongásaink kiváltói olyan korai élmények, kötődési mintázatok lehetnek, melyek nemcsak a párkapcsolatainkat, hanem bármely más emberi kapcsolatainkat is befolyásolhatják. A legtöbb kötődéskutatás szerint a szülő-gyermek viszonyban megélt tapasztalataink már ebben az egészen korái, szenzitív időszakban megalapozzák a felnőtt életünkben jellemző kapcsolati viselkedésünket. Hogyan és miért lehetséges ez? Többek között erre igyekeztem választ adni a Mika Tivadar Mulatóban tartott PszichoZanza előadásom során.
Az iskolára való érettség legfőbb kritériumait három csoportba oszthatjuk: szükséges, hogy a gyermek elérje az iskolakezdéshez szükséges érzelmi, gondolkodási és képességbeli jellemzőket, hogy elkerülhesse az esetleges iskolai kudarcokat és hatékonyan tudjon megküzdeni a mai iskolarendszerre jellemző kihívásokkal. Az interjúban arra próbálok választ adni, hogy vajon okoz-e problémát a gyermek pszichológiai fejlődésében, ha évvesztessé válik és az iskolát valamilyen okból a lehetséges legkorábbi időpontnál egy évvel később kezdi. Hogyan hat ez a tudat a gyerekre és szüleire? Mi alapján érdemes meghozni a döntést az olyan 6-7 évesek esetében, akiknél bizonytalanságok merülnek fel az iskolakezdés kapcsán?
A szégyen az egyik legpusztítóbb érzés, amellyel találkozunk életünk során. Nem mindegy, hogy felismerjük-e, hogy mit kezdünk vele, illetve hogy mennyire szorongunk a bekövetkeztétől. Az érzelmek pszichológiájának kutatása során számos eredmény utal arra, hogy a szégyen megnehezíti kapcsolódásunkat másokhoz, nagymértékben és azonnal befolyásolja viselkedésünket. A legnehezebb talán az, hogy amikor szégyent élünk át, akkor kicsit úgy érezzük, hogy egész személyünk semmisült meg és menthetetlenül rosszak vagyunk. Ezzel szemben a bűntudat szintén nem könnyű érzése inkább arra szokott vonatkozni, hogy mit tettünk, és nem arra, hogy kik és milyenek vagyunk. De vajon hogyan lehet kezelni a szégyent és hogyan lehet megelőzni kialakulását? Erről szól a Dívány.hu-n megjelent írásom.
A kamaszkor rengeteg szülőnek okoz fejtörést, hiszen megjelenése általában az egész család működését felborítja. Ehhez nehéz alkalmazkodni és megérteni, hogy mi is történik hirtelen. Az is nagyon nehéz feladat, hogy elviseljük a gyermek kitörő érzelmeit és elviseljük rapszodikus viselkedését. Arról nem is beszélve, hogy pontosan sosem tudhatjuk, hogy mi jár a serdülő fejében. Látjuk, hogy időnként szenved, de mégsem osztja meg problémáit, ezért rendkívül nehéz segíteni rajta, pedig szülőként ösztönösen ezt tennénk. Vajon miért zárkóznak be a kamaszok ennyire? Miért utasítják el a szüleik közeledését? Egyáltalán hogyan lehet fenntartani egy meghitt szülő-gyermek kapcsolatot egy serdülővel? Cikkemben a családterápiás rendszerszemléletből, illetve a kamaszkori lélektani krízis alapvető tényezőiből kiindulva igyekszem ezekre a kérdésekre választ adni.